Azt mondtam, hogy ül? Nem, nem azon lelkendezünk egymásba karolva, hogy a kutya fizikailag képes ülni, hanem, hogy parancsszóra (jutifalat, jutifalaaat) leül, fenék padlóra szorít, kézben tartott kajára szemeket fixál, elnemmozdul, elnemmozdul, és akkor megkapja. Bármivel működik, Pedigree stickszel, naranccsal vagy töltött káposztával. Arra mondjuk gondolhattunk volna előbb, hogyha Panka ezt megcsinálja, akkor már az istennek nem fogja érteni a behívást (ezt a szót én is most tanultam btw, azt jelenti, hogy kimondod a kutya nevét, ő pedig jön), mert ha odafordulok felé rögtön leül. Ha odamegyek a szoba másik oldalára, akkor azt hiszi helyben kell megvárni, míg odaér a kaja. Valami nagyon félrement ebben a módszerben, én mondom.

Ellenben van ez a gyönyörű Panka, aki leül. Parancsszóra. Jutifalat, tudom, jutifalat. Szerelem.